Kimentem a sportnapra, ahol az "előzetes terveimmel" ellentétben sikerült berúgnom. De hát az lett volna a csoda ha nem.

Azon csodálkoztam, hogy jóval később,és kevésbe rúgtam be mint amennyire számítottam. Nem mondom, hogy felhőtlen szórakozás volt, de jó volt. Több embernek elmondtam, hál égnek  nem akartak vájkálni, a jövő héten viszont fogja tudni az egész cég. Legalább ezen is túl leszek. Beszélgetésekből, illetve szimpla nézelődésből rájöttem, hogy rengetegen élnek boldogtalan kapcsolatban, és együtt maradnak, ilyen olyan okokból. Nem tudom, hogy melyik a jobb. Egyedűl, magányosan, vagy egy szar kapcsolatban.

Miért ilyen a világ?

Most azért van egy kicsit lelkiismeret fúrdalásom, mert berúgtam, és ezért később megyek a kicsiért. A vele töltött idő lesz kevesebb, mert én nem tudtam egy ponton megállni. Mondjuk más ezt már régen megcsinálta volna, mármint az első berúgást. Csak félek, mert későn jöttem haza, elég sokat ittam, és nem aludtam eleget. De a kicsi miatt már indulnék.

Vigyázni fogok, mert ő maradt nekem egyedűl.